a halál minden kanyar mögött ott áll.
Figyel és türelmesen vár.
Ne legyenek illúzióid; semmit sem tehetsz.
Mert egy nap, majd pont rád.

Isla M'daar veterán bajnok bölcselete egy fiatal pilótához

A dübörgő turbinák robaja, a sivító repulzorok keltette légörvények, a sziklába csapódó gondolák robbanása, a szétfröccsenő acél visításába kevert csontok roppanása, az őrjöngő tömeg üvöltése, a szervizgépek csattogása, a por, a füst, a vér, az égett olaj, az üzemanyagok, az izzadt, mocskos overallok szaga… Halál vagy dicsőség.

A Külső Perem kegyetlen fogatversenyeinek világa generációk óta sok százezreket csábít az arénák és versenypályák köré. Sokan próbálkoztak már, hogy a nagy gonddal megépített, spéci versenygépükkel dicsőséget szerezzenek a több száz öngyilkos pálya valamelyikén, ám a vakmerő pilóták jutalmát többnyire learatja a halál. Jobb esetben a testüket vagy az abból megmarad darabokat még megtalálják, ám a szerencsétlenek többségéből nem marad semmi sem. Az utánuk jövő turbinák szele még az emlékük is elsöpri. Ám vannak néhányan akik hihetetlen reflexeikkel, iszonyú erős és gyors hajtóműveikkel és gátlástalan módszereikkel hónapról-hónapra dicsőséget, tiszteletet és rengeteg pénzt szereznek. Sokak szerint Ők a kiválasztottak. És talán tényleg, ez a néhány versenyző valóban kiválasztott, a sors, a pénz, a hatalmasságok kegyeltje. Ők a bajnokok.

A viadalok igazi nyertesei azonban nem ők. A fogatversenyek dübörgő cirkusza mögött ugyanis sátáni erők működnek. A versenypályák felett kötött fogadások mögött sötét üzletek zajlanak. Hatalmas összegek, titkos gyártási technológiák, alkatrészek, jogdíjak és pilóták cserélnek gazdát. A cirkusz valódi urai ugyanis nem a huttok. Bár a versenyek felügyelete és szervezése, a fogadások lebonyolítása az Ő hájas kezükben van, azonban az arénák tulajdonjoga, a bajnokok licensze és a szervezés mögött rejlő anyagi erőforrások felett nem Ők rendelkeznek. Mindez a hatalom, a valódi erő, hatalmas pénzügyi konszernek, nagy hajógyárak és sötét hatalmak kezében van. A versenyek valójában a piacvezető hajó és hajtóműgyárak, a nagy üzem- és kenőanyaggyártó multik és az azokat pénzelő, működtető hatalmak versengése. A fogatversenyek; a cirkuszon, a szórakozatáson, a viadalon túl az új alkatrészek, a sorozatgyártás előtt álló meghajtórendszerek és üzemanyag keverékek tesztelésének legjobb lehetőségei. A számtalan világ legváltozatosabb körülményei között rendezett viadalok széleskörű tapasztalatot jelentenek a további fejlesztések számára. Hisz az Ando Prime hó borította hegyeitől kezdve Barronda párás erdein át a Tatooine forró homokjáig minden éghajlatban rendeznek fogatversenyeket. A kiválasztottak; bár ezt minden érintett tagadja, e-nagyvállalatok által futatott és támogatott gyári versenyzők. Az olyan bajnokok mind Shebulba, Neva Kee és Teemtoo Paigles így nem csak a gátlástalan természetüknek és villámgyors reflexeiknek köszönhetik győzelmeiket, hanem bizony a velük tesztelt gyári hajtóműveknek és speciális alkatrészeknek is.

De nem mindig volt ez így. Sok-sok évvel ezelőtt az unatkozó földművesek jó szórakozást eszeltek ki. Az aratás után felszabaduló nagytestű, igás állataikat masszív, kis szekerek elé fogták és így versengtek egymással. Kezdetben a frissen aratott szántókat használva pályaként, majd később; a legjobbak, direkt erre a célra kialakított arénákban küzdhettek meg a győzelemért. Egy nap aztán egy fiatal hadmérnök, bizonyos Phoepos gondolt egy nagyot és az igás állatok helyére kiszuperált sugárhajtóműveket fogatott. A szekeret antigarv. gondolával helyettesítette, majd az egész rendszert vezérlőkábelekkel kapcsolta össze. Phoebos akkor még csak nem is sejthette, hogy az első légifogat megalkotásával egy őrült cirkusz magját vetette el. Mert a mag bizony termékeny földbe hullt és egymás után épültek a sugárhajtóműves gondolák. Hamarosan egy új versenysport született. Abban az időben a győzelem valóban csak a versenyzők reflexein és kötél idegein múlt. Akkoriban még a Külső Perem csak néhány világában rendeztek fogatversenyeket. Fogadások persze már akkor is voltak, ám csak kis tételben osztottak. Az üzlet, a multik pénze, a modern csúcstechnológiák azonban a kezdeti időkben még nem fertőzték meg a száguldó cirkusz világát. A gépeket a versenyzők maguk készítették fel a viadalra, csak egy-két szerelőt foglalkozatva, nem állt mögöttük egyetlen technikai nagyhatalom sem. A versenyek világa, az izgalom, a száguldás, a technológiai fejlődéssel egyre növekvő sebesség azonban egyre több nézőt csábított. A kis, poros házi versengések gyorsan kinőtték magukat és rövidesen sok ezrek által látogatott, több tíz fordulós viadallá fejlődtek. Körülbelül ekkor jelentek meg az első multik képviselői is a lelátókon. Egyből felismerték a versenyekben rejlő nagyszerű lehetőséget. És innét kezdve már nem volt megállás. A fogatversenyzésbe hatalmas összegek vándoroltak. Iszonyatos méretű arénák és hatalmas versenypályák épültek a Külső Perem sok-sok világán és az üzlet beindult. Mára a Galaxis lakott részeinek egyik leglátogatottabb eseményei ezek az őrült, sokak szerint öngyilkos, brutális ám kétség kívül rendkívül látványos és izgalmas versenyek lettek.