Kessel

A Kessel egy t�zenk�t bolyg�b�l �ll� naprendszer �t�dik bolyg�ja, melyen k�v�l csak egynek van l�gk�re. Napja v�r�s �ri�s, ett�l 260 milli� kilom�tere kering.
Tizennyolc holdja van melyek szesz�lyesen keringenek k�r�l�tte. P�ly�juk gyakorlatilag kisz�mithatatlan hiszen �lland�an v�ltozik a szomsz�dok �s a bend�nek nevezett fekete lyuk gravit�ci�s mezej�t�l. Maga Kessel legink�bb egy krumplira hasonlit, felszine feh�res �s porszer�. Forg�stengelye 75 fokos sz�get z�r be az eliptika s�kj�val. Csak a hasad�kokban, itt-ott siker�lt megmaradnia egy-egy sz�v�s n�v�nynek.

A felsz�nen hatalmas �talak�t�m�vek dolgoznak melyek a szikl�kat por� �rlik �s az igy felszabadul� oxig�n �s sz�ndioxid teszi lehet�v�, hogy a bolyg� felszin�n szkafander helyett egyszer� l�gz�maszkban lehessen k�zlekedni, b�r a felszinen gyakorlatilag igy sincs k�zleked�s.

A Kessel egyetlen exportcikke a f�szer, mely igen magas �ron kel el a piacon. A birodalmiak,- amint ez kider�lt- azonnal r�tett�k a kez�ket a bolyg�ra �s monopoliz�lt�k a kereskedelmet, b�r n�ha igy is siker�l meglovasitani j�kora sz�llitm�nyokat a csemp�szeknek. Ezeket a csemp�szakci�kat nevezik Kessel-futamnak. Kessel �s a f�szer elv�laszthatatlanok egym�st�l, ha nem lenne a f�szer akkor senki nem vesz�dne azzal, hogy itt �ljen. Maga a f�szer egy a bolyg� �regeiben �l� p�kl�ny h�l�ja. A csill�mf�szernek tudatstimul�l� hat�sa van ez�rt oly keresett szer az eg�sz galaxisban.

A Kesselt�l nemmessze az �rben ter�l el a bend�, ez a hatalmas gravit�ci�s csapda mely mindent mag�ba szippant ami t�l k�zel ker�l hozz�. A bolyg� orbit�lis p�ly�lya ment�n fesz�l� energiapajzsok sz�rik meg a hal�los r�ngten �s gamma sugarakat melyet a bend� bocs�jt ki. Mivel a bend� a Kessel l�gk�r�t is mag�ba szippantja ez�rt a felsz�nr�l t�voz� g�zok r�zsaszin f�tyolba burkolj�k a bolyg�t. Amir�l sok�ig senki nem tudott, hogy a bend� k�zep�n egy titkos birodalmi b�zis volt Daala admir�lis parancsnoks�ga alatt.

A birodalmi id�kben a bolyg� f�v�rosa Origo szektor volt, majd 3000 ember �lt itt a f�szeren �l�sk�dve. Meglehet�sen mocskos v�ros, hatalmas rakt�rakkal, �s itt sz�kel a birodalmi hely�rs�g is. A birodalom hatalmas fegyenctelepeket hozott l�tre �s az �j rend ellens�geit ide deport�lt�k, hogy azt�n �let�k v�g�ig a f�szerb�ny�kban dolgozzanak. A fegyenceket rohamosztagosok �s �rdroidok tartott�k kord�ban. A felkel�s majd 450 000-re emelte a fegyencek sz�m�t.
A Kesselhez k�zeli holdon kialakitottak egy �rkik�t�t is, ahol tov�bbi v�delmi egys�gek �llom�soztak, emelett egy csillagrombol� �rizte mag�t a bolyg�t.

A k�osz id�szak�ban Moruth Doole -nak Jabba ember�nek siker�lt �ttvennie a hatalmat a bolyg� felett, �s Jabba hal�la ut�n teljhatalomra tett szert. Az �r�kb�l rabok lettek �s mostm�r �k v�gezt�k a f�szerkitermel�st. Moruth komoly flott�t gy�jt�tt de jobbnak l�tta ha a Thrawn id�k alatt megh�zzta mag�t. A bend�b�l kit�r� Daala els� dolga az volt, hogy megsemmisitse Moruth hadsereg�t �s lerombolja az �zemeket. Moruth pedig megizlelhette a 100 sz�zal�kos f�szert mikor maga is egy p�kl�ny �ldozat�v� v�lt.